Fedezd fel, hogyan csökkentheted a vagyonszerzési illeték összegét ingatlan- és gépjárművásárláskor a vagyonszerzési illeték szakértői tanácsainkkal!
Vagyonszerzési illeték: miért és hogyan kell fizetni?
Mi az a vagyonszerzési illeték?
A vagyonszerzési illeték a magyar jogrendszer egyik fontos eleme, amely minden olyan esetben fizetendő, amikor vagyon átruházása történik. Ide tartozik például az ingatlanvásárlás és a gépjármű-átruházás is. Az illeték célja, hogy hozzájáruljon az állami és társadalmi feladatok finanszírozásához, valamint az ügyletekhez kapcsolódó adminisztrációs költségek fedezéséhez.
Hogyan számolják ki az illetéket?
Az ingatlanvásárlás esetén a vagyonszerzési illeték mértéke általában a vételár 4%-a. Azonban ez az arány változik, ha az ingatlan értéke egymilliárd forint fölé emelkedik; ebben az esetben ennek az összegnek csupán 2%-át kell illetékként megfizetni, de legfeljebb 200 millió forintot.
Gépjárművek esetében az illetéket két fő tényező befolyásolja: az autó évjárata és teljesítménye. Minél nagyobb az autó teljesítménye és minél fiatalabb az évjárat, annál magasabb lesz az illeték. A környezetkímélő elektromos autókra azonban nem vonatkozik illetékfizetési kötelezettség.
Kedvezmények és mentességek
A jogszabály több olyan kedvezményt és mentességet is biztosít, amelyek csökkenthetik vagy akár teljesen mentesíthetnek az illetékfizetés alól. Például:
- Első lakástulajdon kedvezmény: Ha valaki első lakását vásárolja 35 év alatt, és az ingatlan értéke nem haladja meg a 15 millió forintot, akkor az illeték mértéke mindössze 2%. Ha az ingatlan értéke ennél magasabb, akkor részletekben is lehetőség van a fizetésre.
- Új lakás vásárlása: Új építésű ingatlan esetén, ha az ára nem haladja meg a 30 millió forintot, csak az első 15 millió forint után kell az illetéket megfizetni.
- CSOK mentesség: A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) igénybevétele esetén az ingatlan után nem kell illetéket fizetni.
- Közeli hozzátartozók között: Egyenesági rokonok, illetve a háztartásban élő rokonok közötti ingatlan vagy gépjármű adásvétele esetén nem kell illetéket fizetni. Ez a szabály az örökbefogadott rokonokat is érinti.
- Telekvásárlás: Amennyiben egy telken házat építenek a vásárlástól számított négy éven belül, és a felépített lakóház alapterülete eléri a maximális beépíthetőség legalább 10%-át, akkor szintén mentesülhetnek az illetékfizetési kötelezettségtől.
Mikor és hogyan kell befizetni az illetéket?
A vagyonszerzési illeték befizetése nem azonnal történik, hanem az ingatlan adásvételének bejelentését követően, amelyet jellemzően az ügyvéd intéz. A bejelentést követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) küldi ki a fizetési határozatot, amelyben megállapítják a fizetendő összeget. Ez a folyamat gyakran több hónapot is igénybe vehet, de az adásvételt követő 30 napon belül már be kell jelenteni az ügyletet a NAV-nál.
A végrehajtás elévülése
A végrehajtási eljárás egy kényszerítő jellegű jogi procedúra, amelyet az önálló bírósági végrehajtó vagy az adóhatóság folytat le. Az eljárás célja, hogy jogerős ítélet vagy fizetési meghagyás alapján a tartozásokat az érintettől állami segítséggel behajtsák. Azonban fontos, hogy tisztában legyünk a végrehajtás elévülésével, amely lehetőséget ad arra, hogy egy fennálló követelés elévülését követően a végrehajtási eljárás megszüntetését kezdeményezzük.
Mi az elévülés és hogyan működik?
A végrehajtás elévülése azt jelenti, hogy a követelés jogszerű behajtására rendelkezésre álló idő elmúlt, és így a követelés már nem hajtható be jogi úton. A végrehajtási jog elévülése a követeléssel együtt történik, és az elévülési idő megegyezik a követelés elévülési idejével. A hazai jogban a követelések általános elévülési ideje öt év, azonban ez az időtartam különféle jogszabályok alapján eltérő is lehet. Például a telekommunikációs szerződésekből eredő követelések egy év után, míg a munkajogi igények három év után évülnek el.
A végrehajtási cselekmények, mint például a fizetési meghagyás, megszakítják az elévülést, így az elévülési idő újraindul. Ezért fontos, hogy a végrehajtást kérők figyelemmel kísérjék a végrehajtás folyamatát és rendszeresen tegyenek lépéseket.
Mikor kezdődik az elévülés ideje?
Az elévülés ideje akkor kezdődik, amikor a követelés végrehajthatóvá válik, például egy jogerős ítélet kihirdetésével vagy egy fizetési meghagyás kiadásával. Azonban, ha más végrehajtható okirat nem áll rendelkezésre, akkor az elévülési idő az esedékesség időpontjától számítódik.
Fontos megkülönböztetni a végrehajtási jog elévülését attól a helyzettől, amikor a követelés elévült. Egy követelés elévülése során a végrehajtás megszüntetése iránti perben kell igazolni, hogy a követelés vagy annak egy része megszűnt, elévült, vagy egyéb okból már nem követelhető.
Mi a teendő, ha elévült a végrehajtás?
Ha úgy gondoljuk, hogy a végrehajtás elévülése bekövetkezett, érdemes jogi tanácsot kérni egy ügyvédtől, aki segíthet az elévülési alapú megszüntetés kezdeményezésében. Az ügyvéd feladata először is áttanulmányozni a végrehajtási eljárás dokumentumait és megbizonyosodni arról, hogy valóban elévült-e a követelés.
Az adósnak így lehetősége van jogi úton kérni a végrehajtási eljárás megszüntetését. Ehhez egy alapos bizonyítási eljárásra van szükség, amelyben az adósnak be kell mutatnia a vonatkozó okiratokat és a bizonyítékokat. Amennyiben a bíróság elismeri az elévülés tényét, akkor végzést hoz a végrehajtás megszüntetéséről.
Végrehajtás elévülése iránti per
A végrehajtás megszüntetésére irányuló per soron kívülisége miatt viszonylag gyorsan, hosszadalmas eljárások nélkül lehet döntést hozni. Az adós keresetet nyújthat be a bírósághoz a végrehajtás megszüntetésére, amennyiben igazolni tudja, hogy:
- a követelés elévült,
- a követelés megszűnt,
- a végrehajtást kérő halasztást adott a teljesítésre,
- beszámítható követelést kíván érvényesíteni a követeléssel szemben.
Fontos továbbá, hogy jogi képviselő igénybevétele esetén a bíróság határozhat az ügyvédi költségek megtérítéséről is a végrehajtást kérő részéről.